“ép testben ép lélek”
Az emberi szervezet megfelelő fejlődéséhez, működéséhez jelentős mozgás szükséges. Sokszorosan megerősített tapasztalat, hogy a mai életben a mozgáshiány az egyik olyan tényező, amely kritikusan gyengíti a szervezet egyensúlyát, elősegíti kedvezőtlen környezeti változások káros hatásának érvényesülését. (Elég talán arra utalni, hogy a lakosság több mint 50%-a túlsúlyos vagy kifejezetten elhízott, a halálozási okok 50%-áért a szív- és érrendszeri betegségek felelősek, ezzel szemben a felnőtt férfiak 67%-a, a nők 81%-a soha nem sportolt. Holott a rendszeres testedzés, sport lehetne az a hatékony eszköz, amely révén a krónikus mozgáshiány okozta kóros elváltozásokat hatékonyan lehetne kivédeni.)
A testmozgás az életmód „kötelező” része, mindenkinek szüksége van a sportra, nemcsak azoknak, akik kedvük, tehetségük alapján kimagasló eredményt is elérhetnek valamely sportágban. A rendszeres testedzés, vagyis a sport erősíti a szervezet egyensúlyi állapotát, vagyis az egészségét. Az edzettség, amely a sportolás eredményeként alakul ki, azt mutatja, hogy a szervezet egyensúlyi állapota szilárd, jól ellen tud állni a kedvezőtlen környezeti ingereknek.
A civilizációs életforma egyik kedvezőtlen velejárója a mozgáshiány. Káros következményeinek megismerése, és a sporttal kapcsolatos tudományos ismeretek bővülése, együtt vezetett az utóbbi évtizedekben annak az elvnek a kikristályosodásához, hogy a sport a szabadidő különféle elfoglaltságai közül előre kell léptetnünk, hiszen az hozzásegít ahhoz, hogy a fiatalok szellemi adottságaiktól függően a tőlük telhető legjobb tanulmányi eredményt érjék el. Ez a magyarázata, hogy a sportoló (rendszeres mozgástevékenységben részt vevő) diákok tanulmányi átlageredménye általában jobb, mint a nem sportolóké.
A sport többek között valós önértékelésre tanít, nevelő hatása a másik tiszteletében, legyen az csapattárs vagy ellenfél, is megnyilvánul és a rendszeres testmozgás megtanít az idő gazdaságos felhasználására, fegyelmezett életvezetésre, a szabadidő megbecsülésére és tervszerű eltöltésére.
Milyen szerepet tölt vagy tölthet be a sport a fiatalok életében?
A sport az egyetemes kultúra, azon belül is a testkultúra szerves részenként értékteremtő szereppel bír. Az egyén fizikai állapota, egészsége, a táplálkozás és öltözködés higiéniája, a baleset megelőzés, a szabadidő eltöltése stb. az egészségre nevelés főbb területei, s mint ilyen a sport alapvető feladata. A fiatalok életében /6-18 év/ a sportolás állandó és egyben kötelező színtere az iskola, ami ezek kialakításában segíthet.
A mindennapi testmozgást az iskolákban törvény írja elő, ugyanakkor a tárgyi és személyi feltételek megteremtéséért az iskolavezetés a felelős, ám ez Magyarországon változó képet mutat. Léteznek iskolák, amelyek heti 5 alkalommal, testnevelésóra keretén belül biztosítják mindezt. Gyakoribb a heti 3 testnevelésóra kötelező jelleggel, és mellé a mindenkire kiterjedő 2 tömegsportköri foglalkozás. A középiskolákban pedig inkább a heti 2 testnevelés óra a jellemző, és emellé jön 3 tanítás utáni sportköri foglalkozás, ami teljesen fakultatív. Az egyéb elfoglaltságok és nagyon gyakran a motiváció hiányában a fiatalok egyáltalán, vagy kevés alkalommal élnek az utóbbi lehetőséggel. Számos esetben pedig olyan passzív időtöltést választanak, amelyek károsan hatnak mind a szervezetükre, mind a személyiségükre. Ide sorolhatjuk a dohányzást és az alkoholfogyasztást, vagy akár a droghasználatot, a játékgépezést. Ezek olyan negatív viselkedésformákat eredményeznek, amelyek nagyban hozzájárulnak a későbbi életszakaszokban jelentkező rizikófaktorok kialakulásában.
Célkitűzéseink lényege abban rejlik, hogy a gyermekek olyan komplex oktatási-nevelési folyamatban vegyenek részt, ahol mindamellett, hogy a szabadidejüket hasznosan töltik el, több idő jut az egyéni és célirányos foglalkozásra. Így a fiatalok a sportolás által a fent felsorolt előnyöket „élvezik”, és közben szembemennek azokkal a személyiségfejlődésüket negatív irányba befolyásoló tényezőkkel, amelyek a mai ifjúság számára a kikapcsolódást jelentik. Példaként említhető a kocsma, a játékterem, vagy éppen az otthoni passzív időtöltés, mint az órákon át tartó tévézés és számítógépezés.
Sajnos azonban meg kell említeni, hogy a lehetőségek korlátok közé szorulnak, és ez a téli időszakra különösen igaz. Mint oly sok minden, ez is tárgyi feltételeket igényel, ami sok család számára elérhetetlen, úgymond „luxust” jelent /sporteszközök, tagdíj, terem-, vagy pályabérlet stb./. Programunkkal olyan kollégiumoknak és iskoláknak nyújtunk segítséget, ahol adottak ugyan a tárgyi feltételek a sportolásra /pl. uszoda, asztalitenisz felszerelés, szabadtéri, vagy termi pályák, mint kosár-, kézi-, röplabda pálya stb./, csupán a szervezés és a motiváció hiányában nem élnek a diákok ezekkel a lehetőségekkel. Számukra biztosítanánk a sportolás szakszerű megszervezését, és a kreatív, aktív kikapcsolódás levezetését, nagy hangsúlyt fektetve a személyiségfejlesztésre tanulási, játék, sport és verseny élmények által, a helyes kommunikáció és motiválás jelenlétében.
Programunkkal olyan intézményeknek is segítséget nyújtunk, amelyek számára sem a tárgyi, sem pedig a személyi feltételek nem adottak. Számukra biztosítanánk bizonyos sporteszközöket /labdák, ütök, kézi szerek, atlétikai segédeszközök stb./, valamint az aktív kikapcsolódás szakszerű megszervezését és levezetését, ötleteket adva sportolásra a tárgyi feltételek hiányában.